Test

(első program, induló edzés)

“Csillagok alatt alszik a test, éget a föld, olyan hideg, akár a szegecselt acélfalak, fogva tartják az álmaimat..!”
(Kovács Ákos, Test / Csillagok alatt)

Világunk jellegéből adódóan a fizikai testünkben végbevitt változásainkon keresztül tudunk a leghatékonyabban fejlődni számos szempontból. Talán megdöbbentő, de szellemi és “lelki” (asztrális) kapacitásaink is nagyban függnek a testünk mindenkori állapotától. Éppen ezért – természetesen – első körben a testem megváltoztatásával gyakorlok hatást az életemre. Igen, ez minőségi étkezést és jól kalibrált testedzést jelent.

Persze a későbbiekben, a “finomhangolásnál” lesz szó a szellemi/lelki fejlődés közvetlen vonulatairól is – de egyelőre a testünk a lényeg, most ez a fókusz, ez az első és számos szempontból igenis legfontosabb momentuma a kiteljesedésnek – bármekkora fájdalom is ez a tisztán szellemi síkon élő (vagy inkább éldegélő) személyek számára.

De a blabla után jöjjenek végre a tények, hogy állok, mit is csinálok jelenleg pontosan:

A diéta javában tart, nem is kajáltam félre, meglepően jól megy – különösen ahhoz képest, hogy jó párat bebuktam idén. Egy ideje még saját kajával toltam, de egy ideje elkezdtem tesztelni a különféle fogyiguruk egész napos étkeztetést kínáló étel házhoz szállító szolgáltatásait. Merthogy a jó test egyik legfőbb ismérve természetesen a relatíve alacsony testzsír, amelynek elérésében az edzés bizony kisebb szerepet kap, mint a kaja(!).

Szóval a kajáról hamarosan bővebben, ahogy jönnek a tapasztalatok, hogy mit is érdemes enni, meg mit nem.

Ami az edzést illeti: mivel ezt a blogot jelenleg kb. egyedül olvasom, így az elején megengedem magamnak azt a luxust, hogy tényleg a nulláról kezdjem a testem “felépítését”. Ez azt jelenti, hogy most az első program alatt leginkább saját súlyos edzések és némi intervall (illetve sima) futások segítik feléleszteni a kissé eltunyult, szebb tükörképeket is látott testemet.

Valaha sportoltam, sőt gyúrmázgattam is, de már hosszú, hosszú évek óta nem értem egyáltalán vashoz – nem merek belegondolni, hogy beszélhetek-e évtizedes távlatokról.

Kapóra jött, hogy éppen kaptam feladatokat fizikai edzésre egy oktatássorozaton amin részt veszek (erről is majd később) így az ottani elvárásokat alakítottam kicsit át és az alábbi rendszerrel kezdtem meg a “felzárkoztatást”:

Napi edzés:

– Fekvőtámasz

– Guggolás

– Felülés

– Lábemelés

– Plank

Illetve futás:

heti 1-2 alkalom.

Az első napon 20-ról indítottam mindent, illetve 30 másodpercről a plenket. A számok naponta eggyel nőnek, a plank pedig 10 mp-el. A gyakorlatokat naponta igyekszem végezni, egy, max. két nap pihenővel valahol a héten.

Az első 60 napos programom végére oda kell eljutnom, hogy mindenből 50-et csinálok, a plank pedig 5 perc 30 mp legyen. Ez persze nem tűnik soknak, azonban én 50 szabályos fekvőtámaszt, guggolást, stb-t fogok csinálni, a plank pedig még nem szabályosan is elég húzós. (Na igen, a termekben gyakran megkérdeztem régebben a 100-zal nyomok fekve srácoktól, hogy “aha és szabályosan?”)

Egyfelől mert a szabályosság SOHASEM kerülhet feláldozásra a mennyiség oltárán, másfelől meg mert nekem nem kell 500 fekvőt csinálnom még, nem vagyok Balogh Tamás. 😀

A futás, heti egy-két alkalommal fér bele,és bevallom, ahogy megyünk bele a hidegbe, ez még tovább fog csökkenni, de helyette otthon kardiózgatok azért.

Nos ez a fizikai kiinduló pont, legközelebb már a kaja tapasztalatokkal (is) jövök: átvesszük hétről hétre, hogy diétázó sportemberként meg tudjuk-e úszni a mindennapos táplálékkészítést kompromisszumok nélkül a fogyiguruk segítségével.

Addig meg íme egy kis egy kis tanulságos nyálcsorgató arra az esetre, ha a belvárosban jársz és próbálod megideologizálni a félrezabálást azzal a hülyeséggel, hogy itt nem lehet csak szemét kaját kapni:

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu
×
×

Cart